MONOPOLIS
Végre kipróbálhattuk a MONOPOLIS városépítő agymozgatót.
Az eddig megjelent és a készülő játékaiból is látszik, hogy Pierrot nagyon széles skálán alkot, a kicsiknek szóló, a társast a családba csempésző Répáskerttől a haladóknak is kihívást kínáló Kalmárig.
Az új megjelenés, a MONOPOLIS azonban már külsőre is különbözik a korábbiaktól, meg a játékpiac szinte valamennyi szereplőjétől. Élénk, tiszta színek, kedves, mosolygós grafika, kicsit retró, kicsit gyermekkönyv emlékeket ébresztő doboz. Azért a 8+ is jelzi, hogy nem a vasárnapi ebéd utánra való húszperces elfoglaltságunk lesz.
Két nap alatt három partin vagyunk túl, kétszemélyes üzemmódban. Hamarosan alkalmunk lesz a négyszemélyes teljességben is kipróbálni.
Első benyomások:
Ha kibontod a dobozt, ne ijedj meg úgy, mint én. Néhány punchboard kicsit kócos volt, de minden sértetlenül megérkezett. A dobozban folytatódik az élmény. Jó minőségű és vidám színvilágú lapkák, jelölők játékostáblák.
A játékszabály számomra olyan, mint az első randi. Itt el szokott dőlni, hogy megy vagy marad. A MONOPOLIS szabályfüzete tiszta, világos, könnyen érthető, átlátható és igazán szépre sikeredett, szóval marad. A szabályok egyszerűek, egyszerűen is taníthatók. Nem kell órákig bújni, bár én azt is szeretem.
A játék nem igényel nagy helyet, de az ebédlőasztal biztos kelleni fog egy négyfős menethez. A szabályok csak sejtetik, de az első néhány játék után már bizonyos, hogy igen sok stratégiai lehetőséget rejt a MONOPOLIS. Az ismerkedés során szeretek kipróbálni egy-egy nyilvánvalónak tűnő stratégiai megoldást tisztán, megnézve hová fut ki a játék végén. A MOMOPOLIS bőven kínál ilyen lehetőséget.
- Vonzó a magas pontszámú ám nagyobb nyersanyagigényű városrészek építése.
- Elcsábíthat a parképítés szépséges nyugalma, kevés nyersanyag szükségletével, a dupla készletikonjával és a játék végi + 10 pontjával.
- A készletgyűjtés azoknak lesz kedves lehetőség, akik a kaszinókban a black jack-nél is számolják a lapot. Azért annál könnyebb a feladat, de folyamatos koncentrációt igényel még két játékos esetén is.
- Hatékony lehetőség a lakópark-üzleti negyed kombó csavar a szabályban, amellyel az alacsonyabb értékű városrészeket tehetjük értékesebbé. És még életszerű is a pozitív kölcsönhatás az efféle városrészek között!
- Izgalmas lüktetést ad a játéknak a mikor veszek, mikor építek nagy dilemmája. Ráadásul a döntés jelentős mértékben függ a többi építész ritmusától is. Érdemes figyelni, hogy ki hol tart, ki mit tervez, kinek milyen lehetőségei vannak. Felhalmozzam az alapanyagokat, vagy jobb, ha forog a készlet és épül a város?
- Lehetőség továbbá a kétélű négyes, a 4-es pontértékű városrész. Olyan lapka, amely két házjelölő igényével visz közelebb a játék végéhez, 2 pénzt és dupla bonuszt fizetve a játélostábláról. Mikor éljek vele? A játék elején, mert kell a joker és a pénz? Vagy várjak a végére, amikor hirtelen befejezhetem a játékot újabb bonuszokért?
A játék egyensúlya külön megér egy misét. Még így is, hogy kifejezetten egy-egy lehetőség szélsőséges kiaknázására figyeltem, csak néhány pont különbség adódott a végelszámolásnál. Kíváncsian várom a kombinált stratégiát és a négyfős játék hozta új színeket.
Két játékossal 55 - 60 percet vett igénybe egy-egy parti. Ilyen játékunk sem volt még, hogy már az első alkalommal is, annyi a játékidő, amennyi a dobozon írva vagyon.
Végül fontos megemlítenem, hogy egészen kiváló a játék ár-érték aránya! Sajnos annyira elszaladtak az árak (persze miért pont itt ne), hogy ma már ritkaság ebben az ár sávban ilyen jó minőségű, szuper élményt adó, nagy újrajátszhatósággal bíró, ízléses, végiggondolt és érezhetően alaposan kitesztelt játékhoz jutni.
Fentiekből talán érezhető is, gyorsan megszerettük a MONOPOLIS-t. Az első játékunk, amely a kipróbálás után nem került FEL a polcra. Ott vár az asztal sarkán, mert este ismét nekifutunk!
